Kiskakukk írta

Ma vacsora után elmentünk Gi-hez (nem G, hanem Gi:)).

Három órán keresztül szerelt A., én segítettem (értelmeztem a szerelési rajzot, kerestem a csavarokat és csavaroztam is).

És itt a végeredmény. Szekrény és komód.

Két napja kitört rajtam a nátha. Előtte egy hétig a fülem fájt, amikor csuklottam. Most teljesen be van dugulva az orrom, alig kapok levegőt és néha köhögök. A közérzetem sem a legjobb, de még nem kívánkozom ágyba. Egyelőre mézes tea, kálcium pezsgőtabletta a gyógyszerem.

Ma elmentünk a telekre (NagyA, , T, M és én). Ma is bográcsban főztünk -  mármint a fiúk - ami nekem nagyon jó, mert így felmentésem van a főzés alól.

Délután T és M hagymát és fokhagymát duggatott. Nagyon ügyesek voltak.  KisA már jelzte, hogy alig várja, hogy ehessen belőle.

Reggel gyönyörű tavasz lett.

Elmentünk a piacra.

Ebédre eljött M.
Délután a Tobival sétáltam, amíg A. összeszerelt KisG-nél egy szekrényt.

Itthon vagyok. Ma délben, amikor vége lett a programnak, akkor kialakult bennem egy pozitív vélemény. Amennyire nem éreztem jól magam az első két nap, a végére úgy érzem, hogy nem volt rossz!
Sőt, ha a való világban is hasznosítani lehetne a tanultakból, az nagyon jó lenne.
Persze ahhoz az kellene, hogy a munkahelyen minden döntés előtt nyugalom legyen, és annyi ideig tökölődhessünk, ameddig akarunk és ne egyedül kelljen a feladatokat megoldani, hanem legyen egy csapat, aki minden irányból megvilágítja a feladatot, érvel ill. ellen érvel.

Szia Balaton!

Eltelt a harmadik nap.
Ebből a három napból az alábbiak voltak jók:
- míg a többiek kettesével vannak a szobákban, addig én egyedül vagyok. Ehhez azt kellett tennem, hogy a szobák elosztásakor feltettem azt a kérdést, hogy ki hajlandó egész éjszaka nyitott ablaknál aludni?
- az első két éjszaka nagyon sokat aludtam. Tegnapelőtt 20 óra 20 perckor, tegnap már 20 órakor elaludtam. És mindkét reggel 7 óra előtt ébredtem.
- jó a kaja.
- kezdünk összerázódni.
- ma vacsora után kellemes zenét játszottak, még énekeltünk is.

Ami ebben a három napban érdekes volt, az egy felfedezés. Eleinte csak kicsit vettem észre, majd egyre gyakrabban volt egy furcsa érzésem. Mára viszont kikristályosodott: szinte mindig, mindenben máshogy gondolkodom, mint a többiek. A feladat megoldásokon, a történetek értelmezésében, egy eljátszott szerep megítélésében, szinte mindig más volt a véleményem. Persze mindig akadt egy-két ember, aki szintén azt mondta, amit én, de a többséggel mindig szemben állt a véleményem.
Ennek ellenére nagyon gyakran azt akarták, hogy a feladatoknál legyek a vezető. Nem is értem ezt az egészet!

Tegnap este, amíg a többiek a borozóba mentek, kisétáltam a Balaton partjára. Egyszer csak a sötétben egy alakot vettem észre, aki mozdulatlanul állt. Megijedtem és én sem mozdultam. Aztán arra gondoltam, hogy ha ilyen mozdulatlan, akkor biztosan szobor. De a sötétben a fantáziám meglódult és mégis élő embernek gondoltam, aki ha a közelébe érek, majd rám ugrik. Szégyen a futás, de hasznos és inkább meghátráltam. De most reggel újra arra mentem és lefotóztam a rémet:)

Most a Balatonon vagyok. Négy napos csapatépítésnek titulált bohóckodás zajlik. Reggeltől estig "szórakoztatnak" minket.
A délutáni foglalkozáson már olyan mérges voltam, hogy úgy éreztem, hogy nem bírom tovább. Közösen kellett megoldani egy feladatot és stratégiát kellett kialakítani egy képzeletbeli katasztrófa megoldására, de a társaság fele nem értette a feladatot és csak szajkózták a hülyeségeiket. Mikor már letelt a megadott idő és a tréning vezetője még mindig nem zárta le a vitánkat, akkor rászóltam, hogy szóljon, hogy fejezzük már be, erre megkérdezte a foglalkozásvezető, hogy sietek-e valahova? Úgy gondoltam, hogy igen. Mégpedig kifele, de minél hamarabb, mert nem bírom sokáig.

Ma kimentünk a telekre. Készülünk a tavaszra, rendezgettük a kertet. Gereblyéztünk, ástunk, fűrészeltünk. Nagyon jó idő volt, elég volt egy pulcsi és időnként a póló is.

Tegnap Kisg-vel, ma M-el és KisG-vel voltam vásárolni. "A" ügyeletes volt. Ma délben pont az IKEA-ban voltunk, ahol a gyerekek svéd húsgolyót, én pedig salátát ettem. Ma teljesen tavasz van. Gyönyörűen süt a nap és ha nem fúj a szél, akkor pólóban is elviselhető az időjárás.

Tegnap este 7 óra után áramszünet lett. Két percen belül a ház lakóinak fele már a lépcsőházban nyüzsgött.
Kicsivel később gyertyákkal bolyongtak az emberek, hátha megtudnak valami információt. Mivel mindig van 1-2 ember, aki azonnal intézkedni akar, így teljes nyugalomban voltunk.
Gyertyát gyújtottunk, így főztem a konyhában a másnapi ebédet, és zuhanyozni is gyertyafényben zuhanyoztam. Milyen érdekes, hogy nem csak sötét volt, hanem feltűnően csend is. A zuhany alatt - amit még soha nem tettem - el kezdtem hangosan énekelni. Szegény szomszédok:).
Hajnali 1 órakor arra ébredtünk, hogy valaki nagyon hangosan beszél az utcán. De nem onnan jött a hang, hanem a másik szobából, ahol bekapcsolt a TV, mivel újra volt áram.

A mai nap igen jól sikerült. Igaz, kissé kimerítő volt, de meg voltunk magunkkal elégdve.

Séta egy holdbéli tájon.