Kiskakukk írta

 Tobi alaposan megsétáltat. Nem én viszem sétálni, hanem ő engem. Reggel már korán a kutyafuttatóban vagyunk, ahol fél órán keresztül dobálom neki a teniszlabdát. Miután jól elfárad, akkor hazaugrunk a táskámért, otthon leteszem a labdát és irány Tobi igazi otthona. 45 perc gyaloglás, megetetem a kutyát, majd még 15 perc gyalog a munkahelyemre. Ez reggel 1 óra 30 perc. Hazafelé ugyanez.

Ma ezt találtam, amikor elmentem Tobiért. A hámját szétrágta. 

A maradék hámra felkapcsoltam a pórázt és elsétáltunk (rohantunk) az első állati kellék kereskedésbe. Rohantunk, rángatott, mert megint nyakörvként funkcionált a maradék hám. Ezzel Tobi rettenetesen húz, rángat.

Szerencsére pont annyi pénz volt a zsebemben, hogy tudtam venni egy új hámot. Ugye milyen csinos?

Tobival most már nagyon jó sétálni. Amióta ráadtam ezt a hámot, azóta megszűnt az a rémes húzás. A járdaszegélyekhez közeledve, ha szólok, hogy mgáll, akkor meg is áll és szépen kivárja, míg elindulok.

Most itt fekszik a parkettán és ha ránézek, akkor a farkával boldogan integet.

A kutyákat azonban továbbra sem szereti, sőt ha lehet fokozni, akkor még inkább utálja őket.

Most ideállt mellém, hogy maszírozzam a derekát és kéjesen nyögdécsel.

Ma reggel, miután alaposan megfuttattam a teniszlabdával, haza sétáltam Tobival és megmondtam neki, hogy ma végre békén hagyom és nappal lustálkodhat:)

Mi kimentünk a telekre (A, M, M és én).

 Tobi nagyon jól érzi magát. Az éjszakái is nyugodtak. Az első éjjel figyelte a környék hangjait, hajnalban a madarakat és éjfél tájékán próbálta tudtomra adni, hogy jó lenne lemenni (máskor mindig lerohantam vele éjfél körül). Most kemény voltam és nem mentünk sehova. A következő két éjjel teljesen nyugodtan aludt, nem akart lemenni.
Ma is sokat rohangászott, már nappal is ki volt purcanva.

Most is fáradt, kiment a szobából, ahol jelenleg TV-t nézünk és a másik szobában az ajtó takarásában lefeküdt. Ezzel jelzi, hogy hagyjuk már békén:)

Ma egy nap szabadságot vettem ki. Délután Tobival elmentem M-hez, aki szintén nem dolgozott, mivel éjszaka rókamókázott és a gyomra még most sem jó.

Nem csak M-t látogattuk meg, hanem a Kandúrt is, akire két hétig M. vigyáz. Tobi és Kandúr úgy mentek el egymás mellett, mint két idegen. De lehet, hogy ez volt a barátság jele, hiszen egyik sem támadt a másikra.

Tobi 1 óra rohangászás után. Amikor A-val hazajöttek, nem győzött még a fülén is levegő után kapkodni. Aztán kinyúlt és most jóízűen alszik.

Két hétig nálunk lesz a Tobi, mert a lányomék elutaztak jó messzire. Hogy hova, azt most nem írom le, de ha megérkeztek, akkor biztosan teszek be a blogomba néhány képet az útjukról.
Tehát 2 hét kutyával. A blog most kutyás bloggá fog változni:)

Tobi felfedezi az új helyét.

Itt a konyhában van és nézi, hogy mit kap a vacsoránkból. Természetesen nem tudok ellenállni ennek a tekintetnek, így le-lepottyan egy-két falatka.

Ma láttuk a nosztalgiavillamost. Gyrekekkoromban én is jártam vele. Sőt! Nem is voltam már nagyon kicsi gyerek, mert emlékszem arra, hogy ilyen villamossal jártam haza a középiskolából és akkoriban mifelénk az úttest két szélén ment a villamos és éppen annál a keresztutcánál, ahol le kellett szállnom, ott lelassított, mivel az út közepére ment be a sín és onnan már az út közepén ment tovább. Ennek a villamosnak kézzel nyitható ajtaja volt, amit én mindig kinyitottam és a lassuló villamosról leugrottam az úttest közepén. Ezzel spóroltam kb 60 métert, mert nem kellett a villamosmegállótól visszagyalogolnom az utcánkig. Most utólag jól megpofoznám magam.

Pár nappal előrehoztuk a születésnapomat és ma tartottuk meg. Heten voltunk - de nem gonoszok - és kellemesen telt. A gyerekektől kapott ajándékok közül kettő. Az egyik aranyos, a másik praktikus. Az első Zsebike és horgolva van, a másik Panason... fogspricni, amely nagyon erősen nyomja ki magából a vizet, így a fogak közé beszorult hús után nem kell állandóan fogselymeznem. Nem rég vettünk egy márkás szájzuhanyt, de az olyan gyengén spriccel, hogy semmire sem jó.

Ma reggelre akkora hó esett, hogyha a húsvéti nyuszika nem figyel, akkor össze fog ütközni a Tálapóval. A nyuszi pár nap múlva jön.
A sonkát már megvettem. Vettem hagyományosan füstölt nagy sonkából 2,6 kg-ot, vettem tarját 1,5 kg-ot és egy kisebb kötözött sonkát is (1 kg). Ez 5 kg.
Remélem, hogy elég lesz.

Munka után elmentem a Tobiért, mert rettenetesen szereti a havat. Láttam a földön egy nagy Tobleronés papírt. Kiderült, hogy 70 dkg-os csoki volt, aminek 30 dkg-os darabja egy fiókba volt betéve. Tobi kiszimatolta, kihúzta a fiókot és megette a csokit:)

Hazasétáltam vele, majd este még levittem a hóba futkározni. 

Tobi a hóban.

.

Ez volt ma és most is esik a hó.

Ez nem egy téli esti kép, hanem az előbb fényképeztem. Március 25. van és esik a hó. -2 C van.

Ma tartottuk a vejem 33. születésnapját. Isten éltessen Kis A!

Az ebéd nálunk volt. A derekam mára majdnem teljesen rendbejött. Ehhez persze 3 éjszaka a földön aludtam.

Tobival is lent voltam a kutyafuttatóban.