Tobi alaposan megsétáltat. Nem én viszem sétálni, hanem ő engem. Reggel már korán a kutyafuttatóban vagyunk, ahol fél órán keresztül dobálom neki a teniszlabdát. Miután jól elfárad, akkor hazaugrunk a táskámért, otthon leteszem a labdát és irány Tobi igazi otthona. 45 perc gyaloglás, megetetem a kutyát, majd még 15 perc gyalog a munkahelyemre. Ez reggel 1 óra 30 perc. Hazafelé ugyanez.
Ma ezt találtam, amikor elmentem Tobiért. A hámját szétrágta.
A maradék hámra felkapcsoltam a pórázt és elsétáltunk (rohantunk) az első állati kellék kereskedésbe. Rohantunk, rángatott, mert megint nyakörvként funkcionált a maradék hám. Ezzel Tobi rettenetesen húz, rángat.
Szerencsére pont annyi pénz volt a zsebemben, hogy tudtam venni egy új hámot. Ugye milyen csinos?
