Tobival most már nagyon jó sétálni. Amióta ráadtam ezt a hámot, azóta megszűnt az a rémes húzás. A járdaszegélyekhez közeledve, ha szólok, hogy mgáll, akkor meg is áll és szépen kivárja, míg elindulok.
Most itt fekszik a parkettán és ha ránézek, akkor a farkával boldogan integet.
A kutyákat azonban továbbra sem szereti, sőt ha lehet fokozni, akkor még inkább utálja őket.
Most ideállt mellém, hogy maszírozzam a derekát és kéjesen nyögdécsel.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
