Ma a lányom munkahelyi elfoglaltság miatt későn ért haza, ezért megkért, hogy vigyem le a kutyáját sétálni. Most először úgy döntöttem, hogy nem csak sétálunk, hanem elmegyünk hozzánk és felviszem a lakásba is. Eddig nem engedtük meg Tobinak, hogy feljöjjön, mert nem akartuk, hogy a lakásban rendetlenkedjen.
Hónapok óta rendszeresen nézem a TV-ben a "csodálatos kutyadoki" című sorozatot és most úgy éreztem, hogy az ott tanultakat megpróbálom alkalmazni Tobin.
Úgy tűnik sikerült:) Először a tudtára adtam, hogy én vagyok a főnök:) Tobi megértette, hogy a szobába nem jöhet be, csak az előszobában maradhat. Pedig az ajtó nyitva volt (és otthon megszokta, hogy bárhova bemehet, ott nincs kitiltva a szobából).

Tobi nyugodt, megadó állapotban: