Éjszaka arra ébredtem, hogy nagyon fáj a fejem. Bevettem egy, majd még egy gyógyszert. Lefeküdtem, felültem. Sehogy nem volt jó. Reggel úgy éreztem magam, mint egy kifacsart citrom. Össze kellett szednem magam, mert sok munkám volt. Valamennyire sikerült, bár elég tompika voltam:) Tompaságomra jellemző, hogy dél körül egy bejövő üzenetet egy percig néztem, mert nem értettem. Olyan érzésem volt, mintha saját magam írtam volna magamnak. Aztán szép lassan összeállt a kép:) Délutánra szerencsére rendbe jöttem.

Erre jártam tegnap: Szent Imre Kórház



A régi épület.

Fő nevezetessége, hogy itt születtem:)



Az új részleg folyosólya.



Pitypang.