Beteszek néhány fényképet, amit az elmúlt két hétben fényképeztem.
Először is a kicsi autónk. Ugye milyen szép? És milyen jóóóóó!
Erre jártunk két hete.
Itt laktunk. Háttérben a Fertő-tó.
A panzióhoz tartozó étteremben lévő kemence. Ha egyszer családi házba költözöm, akkor nekem is lesz ilyen kemencém. Nagyon tetszik. Milyen kellemes lehet télen a közelében ülni és melegedni, miközben sül a kenyér.
Ez a templom Brenbergbányán van. Érdekessége, hogy amíg az asszonyok a bal oldalon lévő bejáraton bemennek a templomba, addig az emberük a jobb oldalon lévő ajtón a Bányász-borozóban megvárhatják őket. Így együtt megy a család vasárnap délelőtti misére.
A Fertődi-kastély.
Egy kis pita (a kezemben).
Soproni belváros. Szeretek itt andalogni, megnyugtató, kedves város.
A Fertőhansági Nemzeti Parkban készült a fénykép egy gémeskútról. Gyermekkoromban még ilyen kútja volt a Nagymamámnak, én is ilyennel húztam a vizet.
Ez a kiskutya a Nemzeti Park bejáratánál volt. Valaki ott hagyta. Pár napja volt ott, és rettenetesen félénk volt. De miután rájött, hogy nem akarom bántani, akkor hagyta, hogy simogassam.
Sirályok a Fertő-tó felett.
A Fertő-tavon hajóztunk, amikor ilyen szép felhők gyülekeztek.
Sopron környékén mindenhol ilyen töklámpás égett. Nekem nagyon tetszett és most itthon is ez világít a konyhában.
Ez a telken készült. A levágott faágakat eltüzeltük. Egy ideig csak bámultam a tűzbe, a gondolataim megszűntek, aztán az életösztönöm azt súgta, hogy „sültszalonna”. Azonnal kerestem füstölt, sós szalonnát, bevagdostam, nyársra húztam, megsütöttük és megettük.
Ma ilyen alacsony volt a Duna vízállása.
