Visszatérve a labdára: reggel, miközben készülődtem, az előszobában dekázgattam. Még egy kicsit gyakorolnom kell:), de nem reménytelen a dolog. Egy kicsit jobban ment, mint a fiamnak. Nagyon nem tetszett neki, hogy nekem jobban lábra állt a labda, de megegyeztünk abban, hogy rendes bőrfocival ő az ügyesebb, de ilyen gumilabda pattogású labdával én vagyok az ügyesebb. Ugyanis én régen is hasonlóval játszottam, soha nem szerettem a rendes focilabdát, mert az túl keményen ütötte meg a lábamat.
Ma fájt a nyakam és avállam. Nem jó az asztal, ahol újabban ülök, nem jó a szék magassága, és kicsi a hely, a monitort is csak az asztal egyik sarkába tudom tenni, tehát nem optimális a számítógépezéshez. Rákerestem az interneten az idegsebész e-mail címére, aki régen operált. Írtam neki egy "szerelmes levelet". Kíváncsi vagyok, hogy fog-e válaszolni. Elküldtem neki egy képet az MR felvételek közül, a szakvéleményét kértem. Lehet, hogy levélre nem válaszol, de megpróbáltam.