Kiskakukk írta

Tegnap délután felhőszakadás volt. Vendégségbe mentünk és az esernyőmet ott felejtettem. Pedig olyan jó, pöttyös esernyő volt. Nem tudom, hogy valaha visszakerül-e hozzám? Ha pár napon belül nem, akkor veszek egy újat.

Nem vagyok katasztrófatúrista, de az esti séta során készítettem néhány képet az árvízről. Még két nap és akkor fog tetőzni a Duna. A telekre már nem tudunk kimenni, mert lezárták a szigetre vezető utat. 2002-ben pont a szigeten voltunk, szabadságon, amikor ott átszakadt a gát. Még mi is lapátoltuk zsákokba a homokot. Ha nem okozna az árvíz akkora károkat, akkor azt mondanám, hogy az árvízi védekezés jó buli. Összejönnek az emberek és szívesen, önként dolgoznak együtt.

Híd a kacsáknak (kacsákoknak).

Ezen a padon most nem ücsörögnék.

Reggel méz-illata volt az utcának. Nyílnak a hársfák.
Amikor 9.hónapos terhes voltam, akkor hársfát szedtem és ez az illat örökre összekapcsolódott az agyamban a fiam születésével. Most is egyből ez jutott eszembe és már tervezem, hogy mi lesz az ünnepi ebéd és mi lesz az ajándék.

Ilyen nyárra nem emlékszem, mint a mostani. Június van és hideg van. Pulóver, nadrág és szélkabát van állandóan rajtam. Az eső pedig vagy éjszaka vagy nappal esik, néha szakad. Megjegyzem, ezt sokkal jobban szeretem, mint a kánikulát!