A négynapos hétvégét a telken töltöttük. Négy napig mi vigyáztunk a lányom barátjának a kutyájára. A fiatalok Londonba repültek, majd holnap éjszaka jönnek haza. Buksiért szombat reggel mentünk el.
Egyből beült a kocsi hátsó ülésére. Mellé ültem, gondoltam, hogy nyugodtan fogunk utazni. A kis disznó szinte egyből beleült az ölembe. De nem ült nyugton, hanem hol az egyik oldalon, hol a másik oldalon bámészkodott az ablakon. Ilyenkor ide-oda rohangászott. Még jó, hogy én voltam hátul, mert az én tűrőképességem ilyen szempontból nagyobb, mint a férjemé.
Egyébként én még soha nem voltam együtt kutyával. Kicsit féltem is eddig tőlük, mert kiszámíthatatlanoknak tartottam őket. És soha nem tudtam elképzelni, hogy a kutyának értelme, gondolata lenne. És azt sem gondoltam, hogy a Buksit megkedvelem. Pedig nagyon megszerettem.
Ahogy megérkeztünk a telekre, és kiszállt a kocsiból, mint az őrült rohanta körbe a telket. Nagyon jópofa volt.Buksi imádja a focilabdát. Rettenetesen ügyesen kergeti. Az orrával löki a labdát és rohan utána. Azt is nagyon élvezi, ha leállunk vele játszani.
De nem akarja odaadni a labdát. Két mellső lábával és a szájával fogja erősen. Hirtelen hátrafele kell húzni a labdát, és ha sikerül kirántani a mancsa közül, akkor el lehet rúgni a labdát. Roppantul boldog tőle.
Megtanulta, hogy a veteményesbe nem szabad bemennie. Ha odagurult a labda, akkor megállt a szélén és megvárta, amíg a labdát kihozzuk.
Délben már majdnem elájult a fáradtságtól, de nem engedtem elaludni. Vagy fociztunk, vagy sétáltunk. Így este alig várta, hogy alhasson.
Otthon emeletes házban lakik, így nagyon érdekesnek tartotta a madárcsicsergést, figyelte a madarakat, lepkéket. Kicsit simogattam, egyből a hátára feküdt és röhögött.
Úgy döntöttünk, hogy nem alhat a házban A teraszon az asztal alá tettem a matracát, ott le is feküdt és egész éjjel nyugodtan aludt.
Reggel, amikor kimentem a házból, olyan boldog volt, annyira örült, hogy hihetetlen.
Buksi fürdött a Dunában. Nagyon tetszett neki. Kergette a hullámokat, harapdálta, boldog volt.
Második éjszaka a kutya az előszobában aludt. Igaz, hogy a férjem eredetileg azt mondta, hogy nem jöhet be a házba, de este a meteorológus azt mondta, hogy éjszaka lehűl a levegő. Erre a fiam el kezdte sajnálni a kutyát, hogy meg fog fázni. 10 perc elég volt és a férjem beleegyezett, hogy Buksi bent aludjon. Reggel 6 órakor felébredt a kutya, kicsit nyüszögött. Kiengedtük a házból, de mi még 8-ig aludtunk. Félóránként hallottam, hogy Buksi az udvaron nyargal, kergette egyedül a focilabdáját.
Hétfőn kenuztunk. Elég szeles volt az idő, de a nap sütött. Jól megsütött a nap.
Több nagy hajó jött, és ami eddig még soha nem történt, azt most átéltük. Az egyik hajónak, az Amadeusnak olyan nagy volt a hulláma, hogy a kenuba bezúdult a víz. Az volt az oka, hogy nem álltunk merőlegesen a hullámra, a kenu oldala pedig alacsony. Mindenünk vizes lett, a telefonom is beázott.
A harmadik éjszakát is az előszobában töltötte a kutya. Három nap alatt annyira megszerettem és ő is engem. Nem gondoltam, hogy ilyen kedves tud lenni. Este még bejött a szobánkba, kicsit leült az ágy mellé, és amikor megsimogattam a fejét, akkor a hátára feküdt, és a két mellső lábával szinte átölelte a kezemet. Olyan édes volt. Nappal pedig ha tehette, akkor a lábamra hajtotta a fejét és úgy pihent.
Május 1-én kötélhúzóverseny volt a Sziget és a szárazföld között. Évek óta megrendezik ezt a versenyt. Tehreautóval meghozzák a kötelet.
Hogy jut át a túloldalra?
A kishajó átviszi.
A mieink.
Az ellenfél a túloldalon van.
A Duna két partján kezdik húzni a kötelet.
Mi nyertünk!!!!!
Holnap sajnos munka. Van benne jó is, de szívesen maradtam volna a telken. A kutyust hazavittük, de megbeszéltem a gazdáival, hogy nyáron vakációra szívesen látom újra!
